Tengerészbőr – avagy a napsugárzás veszélyei

Dr. Holló Péter cikke szól a megoldásokról is.
Megjelent a Yacht magazinban 2010-ben.

Az elmúlt években remélhetőleg sokaknak feltűnt, hogy szinte nem telik el nyári nap anélkül, hogy ne hallhatnánk a napsugárzás káros hatásairól. Joggal merül fel mindenkiben a kérdés, hogy vajon tényleg ekkora a veszély? A vízi sportokat, vitorlázást rendszeresen művelőket szinte megválaszolhatatlan kérdés elé állítja: Vitorlázni úgy, hogy nem megyünk napra? Hogyan védhetők ki a hajósok bőrének egészségére leselkedő veszélyek, mire kell vigyázni?
Így a szezon kezdetekor mindenképpen érdemes néhány szót ejteni erről a témáról, hiszen a víz és szélimádók között kivétel nélkül mindenkit érint a kérdés. Az alábbi rövid összefoglalóban ezekre a kérdésekre adok választ néhány mindenki számára megszívlelendő tanács segítségével.

Az első, és talán legfontosabb kérdés: Tényleg ekkora a veszély? Sajnos egyértelmű a válasz: igen. A külföldi és a haza statisztikai adatok alátámasztják a bőrdaganatok gyakoriságának rohamos emelkedését, és ennek kiváltó okai közt első helyen szerepel a bőrt ért napsugárzás. Ha csak egyszerű körkérdést intéz bárki a hajós ismeretségében vagy a kikötőben, biztos, hogy rövid idő alatt talál olyasvalakit, aki már szembesült a problémával, valamilyen bőrdaganat már előfordult a bőrén. Az elmúlt években vitorlásversenyek alkalmával szervezett bőrdaganat szűrővizsgálatok során is számos eset vált ismertté.

Napégés és a tengerészbőr

A hajósokat leggyakrabban érintő, mindenki által már bizonyára tapasztalt azonnal jelentkező hatás a napégés. Enyhébb esetekben csak bőrpír jelentkezik, súlyosabb esetekben akár hólyagosra is éghet a bőr. Külön érdemes kiemelni, hogy egyes gyógyszerek, - a leggyakrabban alkalmazott ilyen mellékhatású szerek közé tartoznak például a tetracyclin, vagy fluorokinolon hatóanyagú antibiotikumok vagy egyes vízhajtók - kifejezett fényérzékenyítő hatással rendelkeznek. Ezek szedése mellett lényegesen rövidebb napon tartózkodás is súlyos leégéshez vezethet.

A hosszú éveken keresztül rendszeres napon való tartózkodás a bőrben számos késői elváltozás kialakulásához vezet. Foglalkozásukból eredően leginkább tengeri hajósoknál és földművelőknél észlelték régen a bőrnek azok az elváltozásait, mely tünetegyüttest éppen ezért tengerészbőrnek vagy farmerbőrnek is hívják a bőrgyógyászok.
Ezek egy része csak kozmetikai jellegű eltérés.
A tarkótájon sárgásbarnán elszíneződött, mélyen, rombusz szerű mintázatban barázdált bőr a legtípusosabb megjelenése, de gyakori az arcon való előfordulása is. Gyakran láthatók ilyenkor a bőrön különböző méretű pigmentált, barna foltok is. Ezek jóindulatú elváltozások, meglétük csak kozmetikai szempontból zavaró, néha azonban csak nehezen különíthető el a legrosszabb indulatú bőrdaganattól, a melanómától. A bőr felszínének jellegzetes, foltokban való érdessé, csiszolópapír szerűvé válása hámlás kíséretében már mindenképpen figyelmeztető jel, solaris keratosisnak hívjuk, és rosszindulatú bőrdaganattá való átalakulása idővel bekövetkezhet.

Bőrdaganatok

A rendszeres napon tartózkodás legsúlyosabb következményei a bőrdaganatok. Habár kialakulásukban örökletes tényezők is szerepet játszanak, egyértelmű a napfény káros hatása. Sajnos gyakoriságuk valóban rohamosan növekszik, indokolt, hogy a médiákban, hétköznapi sajtóban minél többet foglalkozzanak velük. A szélesebb körű tájékoztatás révén lehet csak elérni, hogy megfelelő védekezéssel csökkenjen az ilyen jellegű megbetegedések száma, illetve a már kialakult daganatokat idejekorán felismerjük.

Melyek is ezek a betegségek?
A napégések számával egyenes arányban nő a rosszindulatú festéksejtes bőrdaganat, a melanoma kialakulásának valószínűsége. Nagy áttétképzési hajlama miatt az emberi szervezetben előforduló egyik legrosszabb indulatú daganatos megbetegedés. Világos bőr és hajszín, a bőrön található nagyszámú anyajegy hajlamosító tényezőként szerepel, de bárkinél kialakulhat. Ha valaki újonnan megjelent, vagy régebben meglevő, de növekvő, nem egyenletesen színezett, aszimmetrikus, éles szélű, barna, barnásfekete, esetleg kisebesedő anyajegyet észlel, az mindenképpen figyelmeztető jel. Végleges gyógyulásra csak a korai felismerés és a szakszerű műtéti eltávolítás ad esélyt ebből a betegségből.
Az ultraibolya fénynek az egész élet során a bőr által felfogott, ott “összeadódó” hatása tehető inkább felelőssé a másik két igen gyakori bőrdaganat kialakulásáért. Szintén a rosszindulatú bőrdaganatok közé sorolandó a laphámsejtes bőrrák, mely a már említett solaris keratosisokból alakulhat ki. Gyorsan növekvő, a bőr felszínéből kiemelkedő, hámló, kisebesedő, vérzékeny növedék jellemzi.
Lényegesen jobb indulatú a bazalioma elnevezésű bőrdaganat, ugyanis áttétet gyakorlatilag nem képez. Bizonyos esetekben, főleg az arcon jelentkezve azonban a kialakulás helyén visszatérhet, így egyre nehezebben megoldható feladatot okoz. Legtípusosabb megjelenési formája lassan növekvő, kisebesedő csomó vagy folt. Jellegzetessége a megfelelő megvilágítás mellett látható enyhén csillogó színe, mely alapján az esetek túlnyomó részében gyakorlott szem számára könnyedén felismerhető.

A napfény hatása egyéb betegségekre

Számos olyan betegség létezik, melyeket a napfény provokálhat. Egy-egy kiadósabb napozás az immunrendszert rövidebb időre akár komolyabban is legyengítheti. Ez lappangó fertőzések aktiválódásához vezethet. Ennek talán leggyakoribb formája a napozást követően kialakuló ajakherpesz. Olyan, az úgynevezett autoimmun betegségek fellángolásában ahol a szervezet védekező rendszere önmaga ellen fordul, szintén fontos szerepe van a napsugárzásnak. Ezeken kívül még számos bőrgyógyászati, bőrtünetekkel is járó belgyógyászati betegség létezik melyek állapotát ronthatja egy kiadósabb nyári napozás.
Nem szabad megfeledkezni azonban arról sem, hogy léteznek olyan problémák, - ekcémák egyes típusai, pattanásosság- melyek kifejezetten javulnak a napozás hatására. A pikkelysömör (psoriasis) nevű betegség tünetmentesítésének pedig bizonyos esetekben egyenesen az egyik leghatásosabb módja a természetes napfényt vagy az ezt utánzó mesterséges UV fényt szigorúan ellenőrzött körülmények között használó kezelések.

Gyakorlati tanácsok

Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a legfontosabb teendő a bőrnek a védelme, hiszen a nyílt vízen a visszaverődő fény miatt igen erős az UV sugárzás. Különösen a déli órákban, tiszta időben igaz ez, amikor a majdnem merőlegesen érkező káros ultraibolya sugarak kis része szűrődik csak ki a légkörben. Ezügyben a Magyar Vitorlás Szövetség két évvel ezelőtti döntése, mely értelmében a déli órákban nem rendeztek futamot a Magyar Bajnokságon, üdvözlendő és igen előre mutató intézkedés.

A legmegbízhatóbb védelem a bőr ruhával való fedése. A legnagyobb melegben is egy laza póló, nadrág viselete elviselhető, és fokozott védelmet nyújt. Fontos a fej bőrének védelme is sapka vagy kalap által.
A napfénynek más összetevői felelősek a leégés és a késői daganatkeltés hatásáért. Éppen ezért a fényvédő krémek hamis biztonság érzetét kelthetik, ugyanis az ultraibolya fény késői, bőrdaganat keltő hatása ellen nem ugyanolyan hatásfokkal védenek, mint a leégés ellen. Ugyanakkor használatuk révén többszörösére nyúlik a napon eltöltött idő. Lassú, fokozatos, nem túlzott barnulás a bőr saját védekezésének kialakulását jelenti a káros fénysugarak ellen. Nem mindegy, hogy kinek milyen a bőrtípusa, világos bőrű, leégésre hajlamosabbak számára fokozott óvatosság javasolt.
A kereskedelmi forgalomban manapság kapható magas faktorszámú fényvédő krémek általában igen jó minőségűek, a leégés ellen jól védenek. Nemcsak a szezon elején kell fényvédő krémet használni, hanem minden egyes vízreszálláskor. Legalább 20-25 faktorszámú krémek a megfelelők, de első vízre szálláskor javasolt a maximális 50-es krémek használata. A már lebarnult bőrt is célszerű minél magasabb faktorszámú krémmel védeni, különösen azokat a testrészeket, melyeket soha nem fed ruha. Javasolt néhány óránként a bőr lekenését megismételni, különösen ha sokat vagyunk vízben. A fényvédelem mellett a krémek hidratáló hatása is lényeges.

Nem szabad megfeledkezni jó minőségű napszemüveg viseléséről sem.

Mindenki számára általánosságban követendő tanácsként javasolt, hogy bármilyen, a bőrön újonnan kialakult, növekvő csomó, folt, nem gyógyuló seb esetén mihamarabb forduljon bőrgyógyászhoz. Ha pedig ilyet nem észlelünk, akkor is indokolt az évenkénti egyszeri bőrgyógyászati szűrővizsgálat. A végleges gyógyulás egyetlen esélye, különösen melanoma esetében a minél korábbi felismerés és a szakszerű ellátás.